Az esztétikai fogászat és a neuromuszkuláris fogászat kapcsolata

A fogászat célja, hogy helyreállítsa a fogak és a környező szövetek esztétikai és funkcionális egységét. Így szinte minden fogászati beavatkozás egyben esztétikai korrekció is. A napjainkban használatos esztétikai (és azon belül a kozmetikai -) fogászat kifejezés inkább arra utal, hogy az adott fogászati kezelést elsődlegesen szépészeti céllal végzik.

Ez történhet a fogászat több területének a segítségével:

• fogfehérítés
• a fogak kontúrjának megváltoztatása
• adhezív töméstechnika használata
• hidak, koronák, héjak készítése
• ínyplasztika
• a harapási forma fogászati korrekciója (pl. a harapási magasság visszanyerése)

Miután a neuromuszkuláris fogászat fő célja az optimális „harapás”, az optimális fogérintkezés meghatározása – így könnyen belátható, hogy szerepe milyen fontos az esztétikai fogászatban!

Például egy olyan esetben, amikor kopott frontfogakat szeretnénk helyreállítani és egyszerűen nincsen hely az optimális méretű fogak kialakítására, vagy a mosolytervezés során kiderül, hogy a szép mosoly megalkotásához „harapásemelésre” van szükség, adódik a kérdés: mennyire és milyen pozícióba emeljük a harapást? Erre ad választ a neuromuszkuláris fogászat.

A fentiekből kitűnik, hogy a személyes praxisomban nem tudom szétválasztani az esztétikát és a funkciót! Nem tudok olyan beavatkozást végezni, melynek elsődleges célja az esztétika és nem foglalkozik a funkcióval, ahogy nem tudok olyan kezelést végezni, mely egy páciens állkapocsízületi panaszait vagy testi tüneteit orvosolja és eközben nem harmonikus mosolyt hoz létre.

Lehet, hogy ez napjainkban nem esik egybe néhány divatos irányzattal, viszont véleményem szerint közelebb áll a fogászat eredeti célkitűzéséhez, ami a szájüreg és a rágókészülék (rágóizmok, rágóízület, fogak) betegségeinek gyógyítása.

A tökéletes mosoly nemcsak azt jelenti számomra, hogy az elkészült munka teljesíti az esztétikai kritériumokat. vagy egy adott irányzat szabályait, hanem azt is, hogy több év elteltével ugyanúgy működik. Ez nem jöhet létre a funkció elhanyagolásával. Nem tudom elképzelni, hogy egy teljes szájrendezés során ne vegyem figyelembe a funkcionális szabályokat és ne azokra alapozva hozzam létre az esztétikát.

Azt hiszem, a fentiek sok problémát is megmagyaráznak. Miért törnek le idő előtt frontfogkoronák vagy héjak, miért törik le a szemfogpótlások vagy a rágófogpótlások csücske, miért alakul ki pillérfogak mellett tasak, vagy vesznek el idő előtt implantátumok.

Tehát a funkció és az esztétika elválaszthatatlan, véleményem szerint. Így lehet létrehozni olyan mosolyt, mely évek múlva is szolgálja „gazdáját” és nem okoz testi tüneteket, illetve lehet kezelni testi tüneteket, melyek „mellékhatásaként” létrejön egy harmonikus mosoly.